Diszkrét fejtánccal kísérte figyelemmel a zsűri Keresztes Ildikó semi-striptease produkcióját. A srácok komoly teljesítményt nyújtottak a háttérben, de Ildi dala most nem robbant akkorát. Keresztes Ildikó egy olyan dalt és koreográfiát kapott, amiben igazából a vetkőzésen kívül nem igazán történik semmi. Sajnos Ildi magasra tette a mércét az előző adások alkalmával, és azok után egy ilyen produkcióval nem is igazán tudott mit kezdeni. Hozta, amit lehetett, a szokásos alázattal nem volt baj, de ez egy olyan dal volt, amibe ha beleszakad sem tudott akkorát alkotni, mint mondjuk a Pink dallal.  

Pál Dénes nyitotta meg számomra igazából ezt az adást. Szécsi Pálnként megkaptunk egy teljesen hiteles előadást. Öltözéke fantasztikus, egyben ijesztő volt. Kicsit elgondolkodtam örök dilemmámon, miszerint a 70-es, 80-as évek idilli nosztalgiája csak egy álomvilág, ami igazából néha rohadtul borzalmas is volt egyben. Dénes remekül szerepelt, nagyon kellemes meglepetés nekem Dénes, és tényleg nem gondoltam volna, amikor a Voice-ban búgott, hogy ilyen komoly és sokoldalú művész áll előttünk, ráadásul még mindig csak egy tejfölös szájú kölyök. Meggyőződésem, hogy hatalmas karrier áll előtte, remélem, hogy él majd a lehetőséggel. 

Nem tudom, hogy mennyire nehéz dolog megváltoztatni saját hangunkat valaki máséra, de hát úgy látszik, van, akinek ez sikerül, van, akinek ez nem nagyon. Kökény Attila esetében ilyen gondom van. Nagyszerű énekes, lehet szeretni a hangját, de ezt hiányolom belőle, már pedig ez a műsor állítólag erről is szól. Nem titok, hogy ezeket a bejegyzéseket a produkciók közben írom meg, tehát van, amikor csak hallok és nem látok. Ilyenkor jobban lejön ez, hogy ki az, aki a hangjával is tud játszani, és ki az, aki nem. Mindamellett ezt a dalt nem tudom, hányan tudnák ilyen jól előadni, mert rohadtul jó volt, de mégis hiányolok belőle egy ilyen irányú pluszt. A körítés 100% volt.

Tóth Vera most egy állítólag testhez álló feladatot kapott ezzel a Gossip feldolgozással. Hát, kb. annyira volt testhez álló, ami csak a banális külsőségeket jelenti, amúgy meg hallhattunk egy lagymatag dalt vattacukor köntösben. Bereczki ujjból kirázósnak titulálta a dalt, amit azért persze biztos nem könnyű elénekelni, de tényleg össze sem mérhető Vera korábbi produkcióival. Remélhetőleg ilyen gagyit nem erőltetnek rá többet. 

Hevesi Tamás Tina Turnerként Joey Tempestként jelent meg, és visszahozta fiatalkorom egyik legikonikusabb dalát. A Europe volt talán ez első rockzenekar, amit szerettem, és alig vártam, hogy a Világ Ifjúsága lehozza öt hónap alatta az 5 bandatag egyoldalas poszterét. Na mindegy, ennyit a nosztalgiáról, lássuk Hevesit. A körítés, a vadság minden rendben volt, jó bulit csinált Hevesi végre, hiányoltam már belőle régóta ezt a lazaságot, vidámságot. Böcsülettel elénekelte a dalt, de nála sem beszélhetünk az eredetivel hajszálra hangszálra megegyező hangszínt. Hevesi akcentusa is megér egy misét, de ez már tényleg szőrszálhasogatás. Pedig mivel annak idején valami nagy Ausztrália-fan volt, azt hittem az angollal jobban megbarátkozott. A show meghozta gyümölcsét most Hevesinek, a zsűrit sikerült megvennie.

Vastag Tomival most tényleg legalább annyira kicsesztek, mint amikor a tesója dalát kapta, és az ő bőrébe kellett belebújnia. Tomi felszálló ágon volt a mai adás előtt, de ezzel sikerült leszedni. Ha még az Impossible-t kapja, akkor lett volna esélye, nem is akármekkora, de ezzel a dallal most nem hódíthatott, már csak azért is, mert rengetegen nem is ismerik. Hozzáteszem, pár hamis hangot leszámítva szerintem rohadt jól lenyomta a dalt, de látszott, hogy hiába az utcajelenet, hiába a koreográfia és a hang, ez most nem fog nagyot szólni. Sajnáltam.

Következtek a duettek, amiket Kökény és Keresztes indított. Amit Kökény szóló produkciójából hiányoltam, azt most végre megkaptam. Az első pár sor teljesen Eros Ramazotti volt, kifejezetten élvezetes volt. Tina Turnerre kicsit szerintem rágörcsölt Keresztes, és így kicsit túl komoly valami lett belőle. A közös éneklésnél volt pár érdekes hang, Ildi mindent egy lapra feltéve rikácsolásba kezdett, amitől a végén kicsit túl sok lett a dal, de azért dicséret jár az előadásnak.

Szegény Vastagékkal jól kiszúrtak a duettben is, nem is tartom korrektnek, hogy míg más egy hatásos duettet kapott, addig ők a röhejességre alapozhattak csak egy olyan műsorban, ahol azért a paródia tiltott műfaj. Nem is sikerült közel sem 100%-osra, Tomi is hamiskás volt néha, Dénes eleve csak kellék lehetett ebben a dalban. Szeretem ezt a két srácot, nem érdemelték meg ezt a jókora hendikeppel induló feldolgozást.

Amikor az utolsó duettet felkonferálták, libabőrös lettem, hogy Tóth Vera a One-t fogja előadni, hiszen ha valaki, akkor ő csúcsra tudja vinni ezt a dalt. Csak az nem esett le pár pillanatig, hogy ebben a Hevesi lesz a társa. Amikor ráeszméltem, elkezdtem aggódni, hogy Tominak sikerül ezt a dalt elnyomnia. Sajnos így is lett. Smink is inkább Kozsó lett, az ének nagyon gyenge volt. Vera pedig, ahogy várni lehetett, visszahúzta és felemelte a dalt. Kár, hogy az embernek keserű szájíze lett a végére, mert ezzel a dallal nagyot lehetett volna dobni. 

A dalok után én is úgy gondolkodva, hogy kinek van és kinek nincs helye a döntőben, azt mondtam, hogy szerintem Hevesi az, akinek mennie kell, de fel voltam készülve Vastag kiesésére is, noha nekem speciel tetszik, amit csinál.

Ennek ellenére Keresztes Ildikó esett ki a műsorból, szegénykémnek ez biztos nagy csalódás volt, de ha a mai alakítását nézzük, akkor tényleg most volt a leggyengébb. Jövő héten pedig csontig rághatjuk körmünket a végső döntőben. Utána pedig indul a Rising Star, amiről szintén blogot indítok, ha érdekel.

A döntő szereposztása:

Vastag Tomi - Israel Kamakawiwo'ole
Tóth Vera - Janis Joplin
Kökény Attila - Loreen (érdekes, hogy egy valakit szivatnak majd csak az ellenkező nemmel)
Pál Dénes - Somló Tamás
Hevesi Tamás - Demis Roussos